162 milliárd euró áll a szegényebb országok rendelkezésére
Ilyés Gyula polgármester meghívására „Az Európa 2020 Stratégia Hatása a Fenntartható Lokális Fejlődésre - Szereplők, Közpolitikai Prioritások, Lehetőségek" címmel szervezett konferenciát pénteken Szatmárnémetiben a Közpolitikai Intézet.
A megbeszélésen az olyan jelentős helyi politikai vezetők, mint Ilyés Gyula polgármester, Csehi Árpád tanácselnök, Erdei István parlamenti képviselő és Günthner Tibor szenátor mellett részt vettek Bihar, Szilágy és Máramaros megye képviselői is. „Helyi szinten is nagyon fontos a stratégiai gondolkodás. Az, hogy elhelyezzük magunkat az országos és az európai stratégiákba. Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési periódusának kezdetéig még van ugyan két év, de már most gondolkodnunk azon, hogy mit szeretnénk akkor elérni", foglalta össze találóan a konferencia célját Ilyés.
„Most kell kidolgozni a stratégiákat, különben lemaradhatunk róla", mondta Adrian Moraru, a Közpolitikai Intézet vezetője. Elena Iorga, az intézet munkatársa kihangsúlyozta, hogy mindenkinek tanulnia kell a múltbeli hibáiból, hogy aztán ezeket kiköszörülve eredményesebb tudjon lenni a jövőben. Elmondta, hogy az Unió 376 milliárd eurót különít el pályázatok számára, ebből az összegből pedig 162,2 milliárd eurót a kevésbé fejlett országok rendelkezésére bocsátja.
Románia legfőbb vállalásait a 2020-ig tartó periódusban a következők: a 20-64 év közötti populáció foglalkoztatottságát 64%-ról 70%-ra emeli; a kutatásra fordított költségvetési összegek a GDP 2%-át érik el a jelenlegi 0,5% helyett; az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-al csökkenti; az újrahasznosított energia aránya el kell érje a fogyasztás 20%-át; az iskolaelhagyások arányát 15,9%-ról 11,3%-ra csökkenti; legkevesebb 580 ezer személyt emel a szegénységi küszöb fölé.
Az intézet adatai szerint Szatmár megye a 2007-2013-as költségvetési periódusban összesen 605 millió lej, azaz közel 138 millió eurót hívott le az Európai Unió alapjaiból. Ezzel az Észak-Nyugat Fejlesztési Övezetben Kolozs, Bihar és Beszterce mögött a negyedik helyet foglalja el. A legnagyobb volumenű pályázat a kanalizálás bővítése, amelyre 340 millió lejes támogatást kapott az uniótól.
Az elmúlt évek tapasztalatairól beszámolva Octavian Lazin, Csehi Árpád kabinetfőnöke elmondta, hogy két évre volt szükség, amíg Romániában rájöttek, hogyan is működik az unió. Utána rá kellett jönniük, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő szakemberek, tervezők, kivitelezők. „Utóbbiak terén a mai napig magasan el vagyunk maradva Európától", jelentette ki. A további problémák közé sorolta, hogy mind a kivitelező cégek, mint a kisebb önkormányzatok rendkívül szegények: előzők technikai fejlesztésekre, utóbbiak a pályázat önrészének előteremtésére képtelenek. „Az egyik legnagyobb probléma, hogy a liciteket szinte bárki megtámadhatja, mindenféle következmény nélkül. Éveket állnak a projektek, amíg a bírósági ítéletre várunk, pedig rendelkezésünkre áll a szükséges fedezet", mondta. Egy nagykárolyi szakember szerint az abszurd állami intézmények és az abszurd bürokratikus útvesztők miatt „a magyarországiak csak azért nem nevetnek rajtunk, mert közös pályázatokról lévén szó az ő pénzükről is szó van".
A kis önkormányzatok pénztelenségére megoldás lenne ezek összevonása. Ez azonban nem racionális mindaddig, amíg az eldugottabb települések infrastruktúrája nem sikerül magasabb standardokra emelni, hangsúlyozta Erdei és Günthner. Erdei kijelentette, hogy a gazdasági fejlődést hiba lineáris folyamatként ábrázolni, mert a visszaesések természetesek. Bírálta továbbá a romániai politikai kultúrát, mondván, az új kormány mindig gyökeresen új programot és főleg új embereket hoz, ezért is nehéz gyakorlatba ültetni egy-egy hosszú távú tervet. Viorel Buda liberális parlamenti képviselő Ilyés és Csehi az oktatás terén elkövetett erőfeszítéseit dicsérte és kiemelte a fiatalkori nevelés és képzés fontosságát.
